Zöldhályog (Glaukóma)
A glaukóma fogalma alá olyan szembetegségek tartoznak, amelyek – rendszerint fokozott belső szemnyomással – károsítják a látóideget, és nem megfelelő terápia esetén a látómező kieséséhez, sőt vaksághoz vezethetnek. A lakosság mintegy 1 %-a szenved ebben a betegségben, miközben a kockázata a korral jelentősen növekszik. A veszély főként abban rejlik, hogy a betegség első fázisban lassan és észrevétlenül alakul ki. 40 éves kortól javallott a rendszeres kivizsgálás a glaukóma korai felismerése érdekében.
Leggyakoribb a nyitott zugú elsődleges glaukóma, amely hosszú ideig nem okoz problémát; ha időben felismerik, szemcseppekkel nagyon jól kezelhető. További formái az akut glaukóma, amely sürgős kezelést igényel, mivel nagyon gyorsan vaksághoz vezethet, valamint a veleszületett glaukóma és másodlagos glaukóma, amelyek más szembetegség következményeként alakulnak ki. Ahol a szemcsepp nem segít, ott lézeres vagy műtéti beavatkozásra van szükség.
Meghatározás/Okok
A glaukóma (= zöldhályog) különböző szembetegségek összefoglaló neve, amelyek általában három jellemző tekintetében megegyeznek:
- fokozott belső szemnyomás
- a látómező kiesése
- látóidegfő-kivájulás látóideg-sorvadással (atrófia)
Az esetek többségében a glaukóma kiváltó okai közt jelentős szerepe van a belső szemnyomásnak. Zavar áll be a csarnokvíz úgynevezett csarnokzugba történő elvezetésében, miáltal felborul az egyensúly a csarnokvíz sugártestben történő folyamatos termelődése és annak elvezetése között. A csarnokvíz felgyülemlik a szemben, a nyomás pedig növekszik. Ez a fokozott belső szemnyomás főként az érzékeny látóidegeket károsítja. A sérült idegszövet már nem képes az agyat minden információval ellátni, és bekövetkezik a látómező kiesése, ami a glaukóma jellemzője.
Mivel azonban vannak normális belső szemnyomással élő glaukómás páciensek is, más kiváltó okok is szóba jöhetnek. A betegség kialakulásában szerepet játszhatnak a látóidegek és a recehártya vérbőségének zavarai. Itt gondolni kell az érbetegségekre és a túl magas, vagy túl alacsony vérnyomásra is.
Általában a glaukóma négy formáját különböztetjük meg:
- nyitott zugú elsődleges glaukóma
- zárt zugú elsődleges glaukóma (= akut glaukóma/ glaukómás roham)
- másodlagos glaukóma, más szembetegség vagy általános megbetegedés következményeként fellépő fokozott szemnyomás
Gyakoriság és kockázati tényezők
A glaukóma az ipari országokban a vakság egyik leggyakoribb oka. Becslések szerint a lakosság 1 %-a szenved ebben a betegségben, vagy legalábbis a lehetséges kialakulás tekintetében erősen veszélyeztetett. A glaukóma leggyakoribb formája a nyitott zugú elsődleges glaukóma. Elsősorban az idősebbeket sújtja. A megbetegedés gyakorisága a 70-80 évesek között legalább nyolcszor akkora, mint a 30-40 éves korosztályban. A nyitott zugú elsődleges glaukóma esetében a következő kockázati tényezők játszanak együttesen szerepet:
- 65 év feletti kor
- gyakori előfordulás a családban
- cukorbetegség
- szív- és érrendszeri betegségek
- súlyos szemgyulladás
- erős rövidlátás
- kortizonos kezelés
A férfiakat és nőket a glaukóma fiatalabb korban egyforma gyakorisággal sújtja. Akut glaukóma elvileg bármilyen korban előfordulhat, de az előfordulás gyakorisága a korral nő. A nőknél ugyanakkor idős korban valamivel gyakrabban fordul elő, mint a férfiak esetében. Fontos kockázati tényezők:
- túl rövid szemgolyó, ami gyakran előfordul hipermetrópia (távollátás) esetén
- gyakori előfordulás a családban
Az elsődleges veleszületett glaukóma ritkán fordul elő, és normális körülmények között az első életévekben jelentkezik. Létezik emellett jelentős hajlam is, de az öröklődés módját egyelőre pontosan nem ismerjük.
Tünetek
A nyitott zugú elsődleges glaukóma lefolyása sokáig tünetmentes, tehát a beteg nem veszi észre. Tipikus esetekben fájdalom sem lép fel. Magas belső szemnyomás mellett azonban úgynevezett hámszövet-ödéma lép fel, amely következtében a beteg színes köröket vagy gyűrűket láthat a fényforrások körül. A hámszövet-ödéma alatt a folyadék felgyülemlését értjük a szaruhártya legfelsőbb rétegében. A betegség előrehaladottabb stádiumában látómező zavarok jelentkeznek, majd teljes vakság következik be.
Az akut glaukóma jellemzője a kemény, vörös szem, a fényre nem reagáló pupilla, és fájdalmak és látászavarok kísérik. Gyakran megfigyelhetők olyan általános tünetek is, mint a fejfájás, rosszullét, hányás. Az elsődleges veleszületett glaukóma az érintett gyermekeknél úgy jelentkezik, hogy a gyermek szeme könnyezik, fényre érzékeny, és görcsös szemhéj-összehúzódásokkal reagál. Túl nagy szemű csecsemők esetében élni kell a gyanúval, és haladéktalanul szakorvoshoz kell fordulni. A másodlagos glaukóma a fennálló más betegség alapján tünetmentes lehet, vagy kapcsolódhat bármely előzőleg vázolt tünethez.
Diagnózis
Nyitott zugú elsődleges glaukóma
A nyitott zugú elsődleges glaukóma megbízható diagnózisához minden esetben fontos a belső szemnyomás, a látómező és a látóidegfő megítélése. Néha a glaukóma diagnosztizálásához a betegség lefolyásának hosszúvátú megfigyelése szükséges, miközben dokumentálni kell a leleteket.
Akut glaukóma
Az akut glaukóma alapvető ismertetőjelei a fent említett tünetek. A szemorvos ezt követően könnyen megerősítheti a diagnózist a belső szemnyomás lemérésével, ill. a szem elülső szegmenseinek és a csarnokzugnak a vizsgálatával.
Elsődleges veleszületett glaukóma
Az elsődleges veleszületett glaukóma megbízható diagnózisát gyakran csak a beteg gyermek narkózisban történő kivizsgálásával lehet meghatározni.
Másodlagos glaukóma
A másodlagos glaukóma esetében diagnosztikai szempontból a fokozott belső szemnyomás kerül előtérbe. A diagnózis aztán a fennálló betegségekből következik.
A belső szemnyomás felső határa cca. 21-
Terápia
A belső szemnyomás csökkentésének kezelésében a nyitott zugú elsődleges glaukómánál a gyógyszeres kezelés áll az első helyen. Ami gyógyszerezést illeti, ilyen esetben rendszerint szemcseppeket alkalmazunk. Különféle csoportokba sorolható hatóanyagok állnak rendelkezésre, amelyek kombinálhatók is. Ha a gyógyszeres kezelés nem elegendő, egyes esetekben meg lehet próbálkozni a lézeres kezeléssel. Ennek nyomáscsökkentő hatása azonban alacsony és nem tartós. Ilyenkor a műtét a következő alternatíva. Az operáció alatt, amit rendszerint helyi érzéstelenítéssel végeznek, mesterségesen biztosítják a csarnokvíz elfolyását.
Az akut glaukóma sürgős eset, azonnal kezelni kell. Elsődlegesen a belső szemnyomást kell gyógyszeresen csökkenteni, ezt pedig a műtét követi (alternatívaként a lézeres kezelés jöhet szóba). A veleszületett glaukóma kezelése mindig műtéttel történik. A másodlagos glaukóma kezelése a fennálló betegségtől függ, alapvetően azonban a fentebb vázolt elvek alapján történik.
Megelőzés
Ami a nyitott zugú elsődleges glaukómát illeti, 40 éves kortól mindenkinek ajánlott a szemorvosi szűrővizsgálat a belső szemnyomás mérésével összekötve, mégpedig legalább háromévente egyszer, hogy esetlegesen időben meg lehessen kezdeni a nyomáscsökkentő kezelést. A veszélyeztetett betegeknek még gyakrabban kellene szűrővizsgálatra járniuk. Azoknak a betegeknek, akiknek már egyszer volt zúzódásos vagy más szemsérülésük, még sokáig éves rendszerességgel kellene szemnyomást méretniük, mert az ilyen sérülések másodlagos glaukómához vezethetnek. A népesség 5-10 %-ának kezelése kortizontartalmú szemcseppel, vagy más kortizontartalmazó gyógyszerrel történik hosszabb időn keresztül, ami a másodlagos glaukóma egy speciális formájához, az úgynevezett kortizon-glaukómához vezet. Ezért az érintetteknek ellenőriztetniük kellene a szemnyomásukat.
Prognózis
Elvileg abból kell kiindulni, hogy minden nem kezelt glaukóma az érintett szem vakságához vezet. A már meglévő károsodást az intenzív kezelés ellenére sem lehet többé eltávolítani. A nyitott zugú elsődleges glaukóma esetében krónikus kóros folyamatról van szó, amely inkább lassú lefolyású, akár évekig vagy évtizedekig is eltarthat. Ez a folyamat megfelelő kezeléssel megállítható, vagy lassítható. A nem kezelt akut glaukóma többnyire gyors látásvesztéshez vezet. Viszont ha időben felismerik, és megfelelő módon kezelik, nagyon jók az esélyek. A veleszületett glaukóma - időben megkezdett kezelés ellenére is - gyakran csökkent látásélességet eredményező részleges károsodással jár, a teljes vakság azonban többnyire megelőzhető. A másodlagos glaukóma prognózisa a fennálló betegségtől függ.
Forrás: primar.sme.sk